Programok

Sasadi Óvoda – Programok – 2024. Március - Április

Óvodánk hagyományai, ünnepei

Óvodánk természetközeli, hagyományőrző óvoda. Nevelési programunkban a neves napok megünneplése kiemelt hangsúllyal szerepel.

A gyermekek születésnapi megköszöntése A szülőkkel közösen elhatározott közösségi forma segíti annak átélését, hogy a társak az ünnepelt gyermekre figyeljenek, vele törődjenek, amely érzelmi töltetet ad számukra. A csoport közösen énekkel, verssel köszönti az ünnepeltet, az óvónők minden születésnapos gyermeknek készítenek egy kisebb meglepetést, ajándékot. (Az ünnepléshez a tortát a szülők biztosítják.)

Anyák napja megünneplése Erre a napra fokozott érzelmi aktivitással készülünk. Fontos feladatunk az anya – gyermek érzelmi kötődés elmélyítése. Az ünnep, az ünnepi együttlét vidám hangulatú, felszabadult és emlékezetes élményt nyújt.

Felnőttek világához kapcsolódó ünnepek során (március 15., október 23.) az érzelmi benyomásokra helyezzük a hangsúlyt zászlós-, vonulós játékok, zászlókészítés, közös éneklés, egyszerű versek és mondókák segítségével. Az óvónők alkalomhoz illő, korabeli népdalokat énekelnek a gyermekeknek.

Föld napja – Madarak és fák napja alkalmával fát, egynyári növényeket ültetünk, madáretetőt készítünk. Az ünneplés során minden csoport előad néhány alkalomhoz illő madaras és fás verset vagy éneket is.

Mihály nap (szeptember 29.) hagyományaihoz híven vásárt rendezünk, melynek során vásári kikiáltó rigmusokat, találós kérdéseket, közmondásokat, vásárról szóló verseket, illetve dalokat ismernek meg a gyermekek. Mézeskalácsot, perecet sütnek, vásárfiákat, egyszerű népi játékszereket készítenek, kedvük szerint részt vesznek a vásári forgatagban, népi hangszerekkel, zenével ismerkednek, népzenére táncolnak. A nagyobbak kalendáriumot készítenek, megfigyelik, hogy igazak-e a népi jóslások.

Szüreti tevékenység keretén belül a gyermekek gyűjtik, válogatják az őszi gyümölcsöket, éneket, mondókát, verset hallgatnak az almáról, szőlőről és a szüretről. Kedvük szerint részt vesznek a szüret előkészületeiben, szőlőt szemeznek, préselnek, mustot kóstolnak, a szüreti mulatságban táncolnak, mondókáznak, énekelnek, szüreti népi játékokat játszanak, népzenére táncolnak.

A téli ünnepkör öleli fel az adventi készülődést (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig), Mikulást (december6.), karácsonyt és a farsangot. A gyermekek megismerkednek az advent jelképeivel; a koszorúval és a naptárral. Verset, mondókát, éneket tanulnak Mikulásra, karácsonyra, valamint saját munkáikkal is hozzájárulnak a csoportszobák díszítéséhez. Nehezebb technikákat alkalmazva önállóan vagy kis segítséggel maguk is készítenek fenyőfadíszeket, kisebb ajándékokat, valamint mézeskalácsot sütnek és díszítenek. Farsang (Vízkereszttől Hamvazószerdáig) alkalmával a gyermekek farsangi álarcot készítenek, mondókákat, verseket, dalokat ismernek és tanulnak meg. A termeket közösen, egyéni alkotásokat is felhasználva díszítik fel. Farsangi jelmezbe öltöznek, állat-alakoskodnak, valamint kedvük szerint vesznek részt a farsangi mulatságban; táncolnak, ünnepelnek, különféle ügyességi játékokban vesznek részt. A beöltözött gyermekek minden csoportban látogatást tesznek; bemutatják jelmezüket, farsangi verseket és dalokat adnak elő egymásnak.

Húsvétkor (az első tavaszi napforduló utáni holdtöltére következő vasárnap) a gyermekek sétát tesznek az óvoda környékén, határkerülés alkalmával megfigyelik a természet változásait. Kiszebábot készítenek, kiszéznek. Locsoláshoz és komatál küldéséhez mondókákat, verseket tanulnak. Tojást festenek, maratnak, karcolnak, valamint a komatálba süteményt készítenek. A fiúk locsolkodnak, a lányok tojást adnak. Minden csoport megkeresi az udvaron a Nyuszi által elrejtett ajándékokat.

Gergely-járás (március 12.) alkalmával az iskolába készülődés pozitív élményét mélyítjük. Az óvónők diákoknak öltözve a gyermekek bevonásával játsszák el az iskolába hívogató szokásokat. Az ünnepek cselekményeinek sorában a gyermek megérzi, átéli, hogy mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanúgy illik készülődni. Néphagyományaink ápolása az érzelmi nevelés hatékony eszközeként vonul végig a nevelési folyamatban.